Futócsajok az Instáról @viri.the.trainaholic

Futócsajok az Instáról @viri.the.trainaholic

Újabb inspiráló örökmozgót hoztunk nektek az Instagramról, akinek mozgásszeretete és energikussága Insta sztorijain is áthat. Ő @viri.the.trainaholic. Virág amolyan mindenevő, fut, de mellette sok más sportban is jól érzi magát. Azonban nem mindig volt ilyen. Kamaszként Virág az anorexia szélére sodorta önmagát, majd később a sport és a vegánság által sikerült elfogadnia és megszeretnie a testét. 

Az Instagramos képeidet nézegetve feltűnt egy komoly fogyást dokumentáló fotó. Ezek szerint te nem az a született "sportos, örökmozgó vagy"?

12 éves koromban szaladtak fel rám először plusz kilók, a kamaszkor kezdetén. Eléggé megviselt, mert előtte nem gondoltam volna, hogy hízásra hajlamos vagyok, ráadásul színpadi ambícióim is voltak, ami miatt a "vékonyság" még fontosabb volt a számomra. Gyerekkoromban egyébként megismertem pár sportágat, jártam ritmikus sportgimnasztikára, a balatoni nyarakon tanultam meg úszni, valamint a kosárlabda és a tenisz alapjaiból is kaptam. 11 éves koromban egy évet atletizáltam, tesi órán is ügyesnek számítottam, de semmilyen mozgást nem csináltam elég ideig ahhoz, hogy kialakuljon egy igazi rendszer az életemben e tekintetben. Nálunk a családban inkább a zenetanulás volt előtérben, a sport fontossága nem rögzült. A fogyás gyorsan ment, egyébként a mai napig le tudok 6-8 kilót fogyni egy hónap alatt, ami teljesen egészségtelen, de a mérhetetlen akaraterőm elbírja. Háromszor sodródtam életemben az anorexia szélére, ahonnan már csak egy hajszál választott el a zuhanástól, kifejezetten sovány voltam. De most életemben először tényleg úgy érzem, hogy jól vagyok a bőrömben, testileg és lelkileg is. 20 év vegetarianizmus után idén vegán lettem, elmúlt az évtizedek óta tartó hasfájásom, és a munkában és a magánéletben is egyre könnyebben engedem el a negatív dolgokat.

Most végre nem számolok kalóriákat, nem nézegetem a hibákat a tükörben. Csak vagyok. És jól vagyok.

Hogyan lehet felnőttként ekkorát változni?

Én azon a véleményen vagyok, hogy az emberek tudnak változni. Bármikor és bármennyit. Én felnőttkoromban viszonylag hamar, 25 évesen rájöttem, hogy változtatni szeretnék az életemen. Akkorra halmozódott fel sok szorongás és fel nem oldott probléma, ami egyébként mindenkinél normális szerintem. Refluxom lett, nem mertem forgalomban vezetni, nem tudtam aludni. A rendkívül érzékeny és felvilágosult gasztroenterológusom tanácsára elmentem egy szakemberhez, ami egy évekig tartó terápiához és emellett a világ egyik legfontosabb dolgához, a felbecsülhetetlen értékű önismerethez vezetett. Ezalatt a folyamat alatt hívtam fel egy teniszedzőt 5 évvel ezelőtt, mert visszaemlékeztem, hogy a tenisz gyermekkoromban örömöt okozott. Na, innen nem volt megállás. A mozgásba halálosan beleszerettem. 

Mennyit változtatott rajtad az, hogy sportolsz? 

A sport alapjaiban változtatta meg az életemet, egy teljesen új ember lettem tőle, a lényem egyik legfontosabb alkotóelemévé vált. A rendszeres mozgás kitartásra, rugalmasságra, fájdalomtűrésre tanít, a szervezetem és a testem is megerősödött tőle, az önbizalmam is rengeteget nőtt, ugyanis az edzés tartást adott, egy "mindenre képes vagyok" érzést. Ezenkívül rengeteg embert köszönhetek a sportnak, olyan barátokat, akik mostanra már a védőhálóm legfontosabb részeivé váltak.

Milyen sportágakat űzöl? Mi a prioritás?

A tenisz a legnagyobb szenvedély, az eredeti szerelmem, amivel minden kezdődött. Heti 4-5-ször játszom, a legkülönfélébb konstrukciókban. Járok csoportos edzésre, játszom meccseket, ütök edzővel és van egy 89 éves partnerem is, a világbajnok Erzsike, aki egy igazi példakép. Ezenkívül ami rendszeres, az a funkcionális edzés, a futás, a boksz és a jóga. De időnként rákapok a csoportos HIIT (magas intenzitású intervallos edzés) órákra, nyáron pedig a szabadban szeretek leginkább mozogni, imádom a vízisportokat. Egy ideális hétbe 3-4 funkcionális erősítő edzés, 4-5 tenisz, 1-2 futás, 1 boksz és 1 jóga fér bele, plusz még bármi, ami esetleg hétvégén beesik. Bármibe bele lehet rángatni, ami edzés... :)

Ezek után van értelme megkérdezni, hogy kiegészítő edzést végzel-e? :-)

Ilyen lehet az, amikor valakinek sok gyereke van és mindet egyformán szereti. Imádom, hogy komplex az "edzéstervem", nem kell választanom a mozgásformák közt, erős vagyok, nem fáj semmim, mindenem szimmetrikus és egészséges, és bármelyik nap le tudnék futni egy félmaratont, ha úgy adódna. Rajongok a teniszért, boldoggá tesz a futás, de ha csak ezeket űzhetném, az nem elégítene ki. Az erőnléti edzések az alapját képezik az életformámnak.  

Azért minket nagyon érdekelne az is, hogy a futással pontosan hogy állsz. Mit ad neked, és miket futottál eddig?

A futás igazi kikapcsolódás, befelé fordulás, terápia nekem, már amikor egyedül futok. Ha többen vagyunk, az egy szuper közösségi program, én viszont imádok egyedül is nekivágni egy-egy hétvégi hosszúnak, zene és podcast nélkül, csak úgy csendesen, magamban. Eddig futottam pár tucat félmaratont, 2 UB-t öt fős lánycsapatban, és tavaly Rómában egy maratont is. Mind-mind csodálatos élmény. 

Ezt is olvasd el! Futócsajok az Intáról_@pettycicuk

3 éve a Budapest Maratont futottuk le négyes váltóban, az volt életem első versenye. Azelőtt csak úgy futogattam 5-6 kilométert, heti egyszer. Beszippantott a versenyhangulat és hosszútáv futás. Imádom, hogy a világot futócipőben is fel lehet fedezni, futottam már Nagy Katival (többszörös Spartathlon győztes) Floridában, Thaiföldtől Zöldfok partjain át Európa legkülönfélébb zugaiban, Budapest belvárosában, és szívszerelmem, Balatonakarattya utcáin is. Az endorfin mindig ugyanaz, a táj pedig mindig teljesen más.

Heti hány órát töltesz mozgással? 

10-15 óra gond nélkül összejön, néha több is.

Hogyan fér bele ez a mindennapokba? Mesélj egy kicsit a "civil" életedről!

Minden nap 5:15-kor kelek, 7-kor edzek valamit és 9-kor teniszezem. Budapest egyik végében lakom és a másik végében van az életem többi része, de hajnalban még nincs forgalom, könnyű átjutni a városon. Egy zenei cégcsoport egyik vezetője vagyok, rengeteg a munkám, de a sportnak bele kell férnie, hiszen anélkül nincs testi és lelki egészség, márpedig egészség nélkül SEMMI sincs. 10 éve vagyok együtt a férjemmel, 9 éve házasodtunk össze. Mint az életben mindenben, a házasságban is van bőven hullámvölgy a hullámhegyek mellett, de úgy érzem, hogy mindent megteszünk a kapcsolatért és eddig mindig sikerült valahogy átegyensúlyozni a nehéz időszakokon. Van két kutyánk, akikkel imádok sétálni, és egy cicánk, aki természetesen a főnök a házban. A 94 éves nagymamám az egyik legfontosabb ember az életemben, vele minden héten töltök időt és bármit megtennék érte. Édesapámmal és a legjobb barátommal együtt dolgozom, ami óriási pozitívum egy stresszes melóban. Heti egyszer pedig úgy alakítom, hogy beleférjen egy találkozó egy barátnővel vagy baráti társasággal. Ezenkívül mindig kitalálok valami új célt, év elején szereztem meg fitnesz instruktori képesítésemet, amit azóta kiegészítettem néhány szaktanfolyammal, most pedig fotókurzusba kezdek.

Az Instádon van pár olyan poszt is, ami arról is tanúskodik, hogy nem veted meg a finom ételeket. 

Hahhh, imádok enni! Vegán sportolóként is lehet mennyei ételeket találni vagy főzni, hús nélkül is. Bőven van energiám, és szentírásként tekintek arra a nemzetközi elvcsoportra, hogy "eat food - not too much - mostly plants" (egyél táplálékot - ne túlzottan sokat - főleg növényit). Nálam a főleg növény csak növényre módosul, semmi állati eredetű ételt nem fogyasztok. Az "eat food" azt jelenti, hogy konkrétan ételt együnk, ne valami ételnek álcázott feldolgozott borzalmat. Feldolgozott élelmiszert szinte egyáltalán nem eszem, cukrot is csak gyümölcs formában, és persze próbálok arra is figyelni, hogy ne egyek túl sokat. De már nem éheztetem magam, mert végre rájöttem, hogy nem tesz jót. Eszem, edzek, próbálom jól érezni magam.

Ezt is olvasd el! Mennyi energiára van szükségünk futóként?

Az ételes fotók kapcsán az látszik, hogy ezt sem veszed túl komolyan, ez így van? 

Nem szeretem az elvakult megszállottságot, inkább a toleranciában és az egyensúlyban hiszek. 20 éve nem eszem húst és egyszer sem próbáltam senkit meggyőzni arról, hogy ő se egyen. Ha megkérdezik, hogy miért választottam ezt az életmódot, akkor elmondom. Áhítattal nézem mások gyönyörű kajakompozícióit. Nekem kábé nulla affinitásom van a főzéshez, sütéshez. Az én anyukám nem nagyon főzött, mireliten nőttünk fel, nyáron pedig nagyi hagyományos ételeit ettük a Balcsin. A férjem sokkal jobb és tehetségesebb a konyhában. Csodálatos ételeket készít nekem, a heti ételeimet az ő művei teszik ki nagyrészben. Ezenkívül rengeteg nyers zöldséget és gyümölcsöt eszem. 

Nincs olyan, hogy nincs kedved?

Sportolni? Nincs ilyen. Olyan van, hogy kicsit (vagy nagyon) fáradt vagyok, és ébredéskor pár percre elbizonytalanodom, hogy kell-e ez ma nekem, de edzést sose mondok le. Olyan volt már, hogy túledzett állapotba kerültem, emiatt picit vissza kellett venni, hogy ne égjek ki, illetve volt már elhúzódó csonthártyagyulladásom is, ami ráébresztett arra, hogy - mint az életben mindent - a sportot is ésszel érdemes űzni.

Ezt is olvasd el! Futó- és tratlonos csajok az Instáról_@hjnlvrg

A sport az embert vidámabbá, energikusabbá, tudatosabbá teszi. Én például soha nem az esztétikum miatt, hanem az erőnlét, agilitás, fejlődés miatt edzettem, sose koncentráltam arra, hogy a vállam, a hasam vagy a fenekem szebb legyen, és ennek ellenére sokkal elfogadóbb lettem magammal a mozgás hatására.

Tényleg "trainaholic" vagy?

Edzésfüggőnek tartom magam, igen. Nekem a sport hobbi, életforma, szenvedély, kihívás, boldogság. Marha nehéz és közben csodálatos. Nem szeretnék mozgás nélkül élni.

A képeid majd szét robbannak az energiától. Milyen céllal hoztad létre az Instagram profilodat?

A profilomat azért hoztam létre, mert imádok edzeni és a sportjaimat dokumentálni, jó visszanézni egy-egy gyakorlatot, újraélni a pillanatot. Nem akartam a magánoldalamon szegény barátaimat folyamatosan ezekkel a képekkel terrorizálni, úgyhogy inkább megcsináltam ezt az Insta profilt, amit csak az követ, akit érdekel az aktív életmódom, ha pedig egy idő után megunja vagy az idegeire megyek, gond nélkül kikövet. Nyilván csak azok nézik az én tartalmaimat, akiknek hasonló az életformájuk, vagy motivációra vágynak. Fotóalbumként tekintek a profilomra. 

 

Köszönjük!

Sikeresen feliratkoztál hírlevelünkre!

Marton-Mlecsenkov Éva
Észrevétlenül lett az életünk része a futás

Úgy is meg lehet szerettetni a gyerekekkel a futást, hogy nem erőltetjük. Egyszer csak ott állnak előttünk a kölkök, és maguk kérik, hogy fussunk egyet együtt.

Motiválj másokat te is!

Írd meg, hogyan kezdtél el futni, küldj versenybeszámolót!