A futásban nincsenek álarcok  - interjú a kétszeres Kör teljesítővel, Csernus Brigivel

A futásban nincsenek álarcok - interjú a kétszeres Kör teljesítővel, Csernus Brigivel

Csernus Brigi első nőként teljesítette a Kört, még 2016-ban párban, idén pedig egyedül is nekivágott a börzsönyi 152 km-es távnak. A 7100 méter szintemelkedést tartalmazó útvonalon, Brigi 27 óra és 27 perc alatt ment végig egyedül, megtapasztalva az erdei élet sajátos milliőjét, a Börzsöny érintetlen részein.

Brigi "leg"-jei

Legtöbb egyben lefutot km: 206,5 km Kazinczy, 2015-ös UTH (UltraTrail Hungary) volt az első 100-asom.

Legtöbb szint egy versenyen: a Körön 7100 méter

Legtöbb heti km:  a hétvégi versenytől függ, de ha nincs verseny, akkor a legtöbb eddig 150 km volt, de ez ritka.

Kedvenc versenyek: UTH, mert kellően nehéz és hosszú, szuper útvonallal és rendezéssel.  

Te már igazi „régi motoros” vagy a terepfutás terén, mikor kezdtél el futni?

2000-2001 környékén teljesítménytúrázni jártam a férjemmel. A túrákon láttam, hogy páran elfutnak mellettünk, ami felfoghatatlan volt számomra. Aztán mi is egyre gyorsabban mentünk, egy idő után a lejtőket megfutottuk, aztán síkon is kocogtunk már, később az emelkedőket is futottuk. Mint sok terepfutó Magyarországon, eleinte csak teljesítménytúrákon futogattam én is, a terepversenyek megjelenése előtt. Még most is elmegyek TT-kre, szeretem a hangulatát. 6-7 éve kezdtem el a futást, az első terepfutóversenyem a Mátrabérc volt, amikor a túrára neveztem, de a futókkal indultam és együtt futottam velük.

Ezt is olvasd el! Tippek az első terepfutó versenyedhez

Brigi fotója a felkelő Napról, a Börzsönyből.

Együtt indultatok el a futás útján a férjeddel?

Nem, ő maradt túrázó, de a hobbink közös. Ameddig én futok, addig ő túrázik. A kislányunk most 12 éves, és ő is szeret túrázni. Sokszor van olyan, hogy együtt indulunk, én futok, aztán később becsatlakozom hozzájuk túrázni. A lányunk jár atlétikára is, azt szerettem volna, hogy jó alapja legyen a mozgáshoz. Szerencsés vagyok, mert a férjem és a lányom is megérti a hobbimat, pedig ők látják azokat a pillanatokat is, amiket más nem. Nagyon sokszor felkavarodik a gyomrom verseny után, amikor a hosszas futás után leállok. De nem rettentette el őket mindez, nem veszik rossz néven, hogy ennyire kikészülök egy-egy verseny után. Mindig elmondják, hogy mennyire büszkék rám. Amikor a lányom még ovis volt és a számokkal nem volt teljesen tisztában, közölte az óvónőkkel egy-egy hosszabb futásom után, hogy anya ezer kilométert futott. Neki természetes volt, hogy végigmegyek a Körön, eszébe sem jutott, hogy feladom.

Mi is A Kör?

"A Kör. 152 km, 30 óra és a Börzsöny. Az alapgondolat az volt, hogy alkossunk egy nehezen teljesíthető kört, olyat mint a Nolan14. Az első útvonalterv a Pilis és Visegrádi- hegységben készült, de túl sok lakott területet érintett. Ez nem tetszett nekünk, ezért elkezdtünk egy börzsönyi útvonalban gondolkodni.

Mindkettőnk kedvenc hegysége a Börzsöny, gyakorlatilag a teljes útvonalat ismerjük…részleteiben. A kezdeti 100 km csak nőtt és nőtt, ahogy pakoltuk bele a szebbnél szebb részeket. Nem volt egyszerű olyan útvonalat készítenünk, ami nem keresztezi önmagát, felfűzi a Börzsöny legszebb és legnehezebb részeit, no meg elkerüli a hegység peremén fekvő falvakat. Végül sikerült egy 152 km hosszú és 7.100 méter pozitív szintemelkedést tartalmazó kört összeollóznunk. A névválasztás már a tervezgetés közben megtörtént: A Kör. A Kör nem rendezvény, nincs rajtidő és az év bármely szakában teljesíthető."  - meséli a verseny kitalálói Csanya és DonR  (forrás: terepfutás.hu)

Ha már szóba hoztad a Kört, egy ilyen hosszú versenyhez brutálisan sokat kell futni, terepre menni, ez hogy fér bele az idődbe?

Próbálok a munkába be, majd onnan hazafutni, hogy ne érezze a futás "negatív" hatását a családunk. Aszfalton csinálom az edzéseim jelentős részét, de aszfaltos versenyen soha nem indultam még. :) A maratont messziről nézegetem és tetszik, de ha bevállalnék majd egyszer valamilyen sík versenyt, akkor az inkább egy 6-12 órás lenne . Nem szeretek nagy tömegben futni. Terepen az a jó, hogy nagyon jól szétszóródik a mezőny. Fecskovics Attilával dolgozom 3 éve. Nekem nem a noszogatás miatt kell az edző, inkább visszafog, mert sokkal többet bevállalnék, mint amit bírnék. Heti szinten 70-100 között jönnek össze a lefutott kilométereim, ami nem olyan vészesen sok szerintem. Hétközben naponta általában 10 km-t futok, hétvégén pedig 2-2,5 óra a hosszú futásom. A pihenőm attól függ, hogy volt-e versenyem, de heti 1-2 nap pihenőm van maximum.  Munka után teljesen kikapcsol, hogy egy órát futok, de nem csak laza futásaim vannak, résztáv és egyéb feladatos edzések is vannak a heti tervben. Néha beugrok az atlétikapályára hazafelé, ahol megcsinálom a résztávot, aztán folytatom az utam hazáig.

Bármilyen kiegészítő sportot csinálsz még a futás mellett? 

Egy fél éve rendszeresen nyújtok, korábban ezt nem csináltam. Majdnem minden nap biciklizek az otthoni szobabiciklin nagyjából egy órát. Hazafutok, nyújtok, a biciklit pedig akkor csinálom, amikor a gyerek már alszik vagy apával tanul. A tekerés az utóbbi időben jött, szerintem nagyon jót tesz. Fejben nem fárasztó, nagyon laza áttéten csinálom, csak pörgetek.

Ezt is olvasd el! Tippek kezdő terepfutóknak

Akkor szerencsés vagy, mert a családod támogat, nem ellenzik a sok edzést.

Valóban sokat segítenek. A férjem jött a Körön segíteni, a nagyszülők pedig a lányunkkal voltak. Ez is hatalmas segítség. Nem tudok hosszú futások után vezetni, ezért a férjem nagyon sokszor eljön értem. Persze jó, hogy ő addig túrázhat, de azért valamekkora áldozat ez az ő részéről is, mert adott időben kell túráznia, abban a tájegységben kell lennie, ahol én is vagyok. Ő egyébként nagy vonatmániás. Van, hogy egy-egy különlegesebb vonatot autóval követünk és fotózunk. Ebben a hobbijában én ugyanúgy részt veszek, ahogy ő az enyémben, ezért tudunk jól együttműködni szerintem. Amikor a Körön egyedül futottam, nem csak a családom, de a főnököm és a munkatársaim is végigdrukkolták azt  a 27 órát. 

Brigi és Csipi a Dupla Élményen

2016-ban egyszer már teljesítetted a kört Takács Krisztiánnal (Csipivel), akkor majdnem 29 órát futottatok, te pedig egyedül 27:27-et. Az elsőnél mik voltak a tapasztalatok?

Fizikailag az első Kör nehezebb volt, de lelkileg könnyebb, mert nem egyedül voltam. Azt nem szabad elfelejteni, hogy a tavalyi teljesítés a fagykáros erdőben történt, sok-sok olyan rész volt, ahol alig tudtunk haladni Csipivel. Ott nem volt frissítőnk, sokkal nagyobb volt a táskánk. A mostaninál volt segítségem, nem kellett annyi cuccot cipelnem. Az elsőben viszont többet futottunk, de a jégkáros részek miatt összességében lassabban. Most gyorsabban kezdtem, mert tudtam, hogy be fogok lassulni éjszakára. Nem szoktam, de a mostani teljesítésnél botoztam is, bár nem profi túrabottal, hanem kerestem az emelkedő aljában egy nagyobb botot, fönt pedig eldobtam. Ezt a „technikát” Csipitől tanultam.

Rutinosnak mondható teljesítőként szerinted hogyan kell hozzáállni a Körhöz?

Az a minimum, hogy annyi tiszteletet adok a rendezőknek és a rendezvénynek, hogy felkészülök, és ezalatt nem csupán a fizikai felkészültséget értem. Felkészültem az útvonalból.  Alázat kell, mégpedig nagyon sok alázat.

"Szerettem volna végigmenni szintidőn belül, más nem érdekelt. Végig fogalmam sem volt, hogy az idővel hogy állok, nem is érdekeltek a részeredmények. Csipi végig mondta, hogy jól állok, de a beérkezésnél sem tudtam, hogy mennyi lett, ott kérdeztem meg. 

Számomra a folyamatos haladás volt az egyetlen cél, sokszor gyalogoltam, de akkor is folyamatosan. Kell a makacsság, az akarat. A tavalyi Kör teljesítésekor voltak sokkal nehezebb pillanatok, de most annyira ráálltam az útvonalra és arra, hogy haladjak, hogy egy pillanatra sem jutott eszembe, hogy feladjam. Akkor sem, amikor 120 km után beültem a meleg autóba csurom vizesen és tudtam, hogy a legnehezebb részek még hátra vannak. Nehéz volt kiszállni az autóból, de fókuszban tudtam maradni. Ettől a koncentrálástól fáradtam el nagyon.

"Az utolsó 10 kilométeren már annyira álmos voltam, hogy forgott velem a világ. De akkor sem tehettem meg, hogy nem haladok, mert ott volt az a sok-sok ember, akik követtek a jeladó alapján. A segítők is ott voltak, ugyanúgy végigdolgozták azt a 27 és fél órát mindt én. Sokat segített a tudat, hogy várnak rám."

Sötétben, egyedül, végig biztos voltál az útvonalban?

Alapvetően igen, de volt, hogy elkavartam egy-két részen. Kámor előtt hajnalban elvesztettem a jelzést és nem tudtam az irányt sem felmérni, hogy merre voltam utoljára biztos abban, hogy hol vagyok. Megálltam a GPS-szel, ami elkezdett forogni, aztán valahogy visszataláltam a jelzéshez.

Ezt is olvasd el! Bakancslistás terepfutóversenyek UTMB

Szerinted fizikálisan mi kell a Körhöz?

Nyilván kell egy tudatos felkészülés. Nekem 2017-re nem volt volt betervezve a Kör, de a 100 mérföldes 100 miles of Istria igen. Így távban mindenképp egy hosszú terepfutásra készültem a téli alapozás időszaka alatt. A Kör lefutása előtt, hosszú, 50 kilométeres bejárásokat csináltunk Csipivel, és az a pár hétvége sokat segített, ezért is volt könnyebb a mostani egyéni teljesítésem a tavalyi párosnál. Az első alkalommal egyetlen 50 kilométer körüli hosszú futás volt csak a lábaimban. A Kör teljesítéseimben persze benne vannak az évek alatt megtett túrák kilométerei. Aztán sokat számít szerintem az is, hogy három éve edzői segítséggel készülök, nem volt olyan sérülésem, ami miatt hónapokat ki kellett volna hagynom. Ez a folyamatosság, és a rendszeres évek óta tartó futás és túrázás kell szerintem a Körhöz.

Milyen problémákkal szembesültél az egyéni Kör teljesítése alatt?

Az egyik a gyomorprobléma volt, ami elég korán, már az 50. kilométer előtt jelentkezett. Próbáltam mindent bevetni, szárított sós marhahúst, kekszet, nápolyit is ettem, ami felszívja a vizet. A futás elején már kóláztam, utólag úgy látom, később kellett volna elkezdeni, de nagyon kívánom a kólát versenyen.

Egyedül a kihalt Börzsönyben, éjszaka, nem féltél?

Én alapvetően eléggé félek a sötétben. Mielőtt a Körre mentem, el sem tudtam képzelni, hogy mi lesz velem a sötétben egyedül. Egyszer belebotlottam egy borz várba, csak két világító szemet láttam, a borz kirohant, földöntúli hangokat adott ki, kicsit megijesztett. Direkt vettem egy medvecsenegőt is, amit a táskámra raktam így végig csilingeltem. Azt hittem, ez majd elijeszti a vadakat, ennek ellenére farkasszemet (LOL) néztem rókával, őzzel, szarvassal. Nem menekültek el az érkezésemre, csak bámultak, hogy mi ez a hang. Nagyon sok érdekes, izgalmas aprócska pillanat maradt meg a fejemben. Egyszer megijedtem a Holló-kő gerincén is, mert az úton volt egy elpusztult őz, egy lőtt sebbel a szívében. Akkor jutott eszembe, hogy ha itt lőtték meg a turistaút mentén, esetleg szembe jöhetnek az orvvadászok jobb esetben vadászok, akkor mi lesz. Hallottam a lövéseket, de nem tudtam, hogy mennyire vannak messze.

Annyira összetett ez az egész, olyan sok mindenről meséltél már a Kör kapcsán. Te mit szerettél ebben a kihívásban? 

A Kör annyira más mint egy terepfutóverseny. A Körön egyedül kell megoldanod a problémákat, használni kell a fejedet ahhoz, hogy végigmenj, gondolkodni kell az útvonalon is. Úgy van összerakva a táv, hogy végig nehéz, és a legvége a legnehezebb, de csodálatos, vadregényes.

Két kör teljesítés, sok-sok terepultra, dobogók. Mi a titkod?

Szerintem ehhez sokszor szerencse is kell, hogy úgy jöjjön ki a lépés, hogy jól tudjak menni és versenyezni. Vannak olyan napok, amikor úgy érzem, nem megy, és teljesen rosszul érzem magam. Szerencsére nem tartozom senkinek sem az eredmények elszámolásával. Persze, ha már versenyen vagyok, próbálok úgy odaállni, hogy beleadjak mindent, de ha éppen nem megy, akkor sincs katasztrófa. Ember vagyok, nem egy gép. A terepfutás számomra egy imádott hobbi. 

"Az motivál, hogy szeretek futni.  Megyek, hajtom magam, ha versenyen vagyok, de nem az vezérel, hogy  minden áron nyerjek. Ha kijön a lépés és nyerek az szuper, de nem mindenek felett álló dolog."

Futás szeretete miből fakad nálad?

Erre annyi mindent lehetne mondani: természetben vagy, mozogsz. De igazából ott kint nem fontos, hogy milyen ruha van rajtad, hogy hogyan nézel ki, milyen mozgással futsz, ez senkit sem érdekel, mert senki sem ezzel foglalkozik. 10-15 km-nél még ott vannak a napi problémák, de egy idő után átbillen a dolog és nincsen semmi a fejedben, teljesen meztelen vagy magad előtt, nincsenek álarcok és sablonok. Önmagad vagy. Azt hiszem ezek a dolgok fognak meg a futásban leginkább. És persze azt is mondhatom, hogy a futás a legtermészetesebb mozgás. A terepfutás kaland, részévé válsz a természetnek. Futottam már szarvasbőgés idején, amikor a bikák olyan hangot hallatnak, mint a Jurrasic Parkban a T-Rex, de másztam már fára vaddisznó és szarvas elől is. 

Abszolút értem azt, amiről beszélsz. Olyan összetett élményt ad a futás, amit másban talán kevéssé él meg ennyire önazonosan az ember. 

És nem csak futóként érnek szép élmények. A múltkor voltam önkéntes segítő egy terepversenyen és olyan sok mosolyt és kedves szót kaptam. Megtapasztaltam a másik oldalt, a szervezők, segítők élményét, de versenyzőként is annyi jó szót és szeretetet kapok, ami elvisz a következő pontig. Azt is szeretem a terepfutásban, hogy nagyon sok olyan barátom lett, akik legalább olyan őrültek, mint én. Vannak, akiket nagyon tisztelek, lehet őket példaképnek hívni. Ezeket az embereket nem csupán a sportteljesítményük miatt, hanem emberi tulajdonságaik és tetteik miatt is respektálom. Motiválnak a mezőnyben futó versenytársaim is, mert látom, hogy ha nehéz is, végignyomják. A verseny mezőnyének javát nem azok alkotják, akik a versenyt megnyerik, hanem azok, akik „csak” lefutják. Mind - mind inspiráló emberek.

Idén hol futsz még, mire készülsz most?

Ez jó kérdés, mert szépen megtervezem az évemet, aztán hetente felrúgom a terveket. Ezzel nehézséget okozok az edzőmnek is, hisz tegnap még 100 km-re készültünk, ma meg már egy pörgős 40-esre. De vannak versenyek, amikhez ragaszkodom. Idén a Lavaredora biztosan megyünk, családi nyaralással lesz összekötve a verseny. Tavaly is voltam ott, csak feladtam 106-nál a 120 km-es versenyt. Elkezdett villámlani a 2000-es csúcsokon, szakadt az eső, előjött a gyomorproblémám, szédülni kezdtem. Ott akkor mérlegeltem, hogy mi tesz nekem jobbat, ha valahogy végigszédelgek vagy jövőre visszajövök. Az utóbbit választottam. Aztán beneveztem a magyar bajnokságra, aminek része a Kazinczy 200. Benne van az Istria, Grossglockner 110 és a Łemkowyna Ultra Trail mint külföldi verseny, de nem mindenhova tudok elmenni, ezért muszáj a magyar futamokat is teljesítenem.

 

Köszönjük!

Sikeresen feliratkoztál hírlevelünkre!

Polgár Georgina
A futás boldogság

Kérdezik, hogy kinek szeretnék ezzel a sok futással bizonyítani. Bizonyítani? Senkinek. Csak boldog szeretnék lenni. - Inspiráció egy nagycsaládos anyukától.

Motiválj másokat te is!

Írd meg, hogyan kezdtél el futni, küldj versenybeszámolót!