Futás közben bedobban a szívem!

Futás közben bedobban a szívem!

Boldogan futjuk a köreinket, majd úgy érezzük, mintha a szívünk kihagyna egy ütést,  amit egy-két erős dobbanás követ. Máskor a gyorsabb tempónkat veszünk fel, néhány sprinttel is megspékelve, majd napokig be-bedobban a szívünk. Ezeknek az elég ijesztő jelenségeknek a hátterét Dr Molnár Dóra, a Róbert Károly Magánkórház kardiológusa elemzi.

Mi történik ezeknél a bedobbanásoknál a szívben?

Ezt a jelenséget legtöbbször úgynevezett extraszisztolék miatt érzékelik a sportolók és persze a kevésbé aktív emberek is. Az extraszisztolé egy nem sorban érkező ütés a szívben, amelyet egy pici szünet követ, majd helyreáll a normális ritmus, s ezt érzékelik bedobbanásnak, tehát magát a visszatérést. A nem sorban érkező ütés a szív sok pontjáról eredhet. Szerencsére az esetek többségében nem jelez betegséget, de egy kivizsgálás indokolt lehet emiatt.

EZT IS OLVASD EL!

MIÉRT HASZNÁLJ PULZUSMÉRŐT FUTÁS KÖZBEN?

A legtöbb futó nem tudja, hogyan és miért használja a pulzusmérőt. A pulzusmérő egy nagyon hasznos eszköz, ám attól még nem fog senki sem jobban futni, ha időnként rápillant az órára. Meg kell tanulni, hogy az óra által mutatott hasznos információk mit üzennek. 

A gyorsabb futás miért hozza elő ezt a jelenséget?

Abban az esetben, ha nem megfelelő a levezetés, hirtelen áll meg a futó az edzés végén, túlságosan gyorsan csökken le a pulzus. Ennek következtében egy-egy ilyen autonóm góc bedobbanása érvényre tud jutni. Míg a fokozatos pulzuscsökkenés során szép lassan áll vissza a szív a normális üzemmódba. Így a futás levezetésének fontossága kardiológiai szempontból sem elhanyagolható.

Ha ez a bedobbanás sokszor megismétlődik, az már aggodalomra adhat okot? Lehetnek komolyabb kardiológiai következményei is?

Nem feltétlenül. Az biztos, hogy a nagyon sokszor és nagyon intenzíven futóknál a szívritmuszavar kialakulásának kockázata megnő, amely akár évekkel később is gondot okozhat. Erre vonatkozóan több orvosi adat van. Ennek részben az az oka, hogy az atléta típusú hosszútávfutóknak az alapfrekvenciájuk nyugalmi állapotban általában lecsökken. Mivel a szív egy nagyon erőteljes összehúzódásra képes, az így kilökött vér mennyisége fedezi a szükséges keringést, s nem kell olyan gyakran összehúzódnia.

A szervezet tehát úgy adaptálódik a hosszútávfutáshoz, hogy egy alacsonyabb állapotról indulva fokozatosan növekszik mind a szív összehúzó ereje, mind a kipumpált vér mennyisége, a pulzus emelkedésével párhuzamosan.

Kezdetben csak jobban kitágul, és nagyobbat dobban, tehát egy dobbanásnál nagyobb térfogatnyi vért lök a keringésbe. Majd a fokozatosan gyorsabb szívveréssel átmenetileg lehet növelni ezt a képességét, de könnyen belátható, hogy a túl gyors szívverésnél már nem lesz ideje eléggé kitágulni, tehát ismét csökkenni kezd a teljesítménye. Az edzetlen futóknál a „kitágul és nagyobb vértérfogatot lök ki a keringésbe fázis" még nincs meg, ezért elkezd gyorsabban verni a szívük. A gyors szívverés miatt viszont csökken a verőtérfogat, amely hirtelen kifáradást eredményez, és csalódottan abbahagyja a futást a kezdő. Ezért nagyon fontos a fokozatosság az edzésterv kialakításánál, és az edzés befejezésekor is. A levezetés alatt lesz csak ideje a szervezetnek megnyugodni.

Mi a magyarázata annak, hogy hosszú ideig és nagy intenzitással sportolóknál esetenként szívritmuszavar alakulhat ki?

Ezen még a tudósok is gondolkodnak. Sajnos magam is sok versenysportolónál tapasztaltam, hogy a szívizom átépül az extrém terhelés következtében. Ez megváltoztatja a szív elektromos tulajdonságait, tehát mind az izom mennyisége, szerkezete, a közöttük lévő kötőszövetes állományok megváltoznak, s ettől az elektromos vezetőképességük is változik. Ráadásul a mérete is megnő, miközben mindannyian a nekünk megfelelő méretre vagyunk kitalálva genetikailag. Ha egy nagyobb helyen kell ugyanannak az elektromosságnak körbe keringenie, ez nehezen megy probléma nélkül. Nem erre vagyunk kitalálva. Hiába egy hosszas adaptációról van szó, néhány évtized múlva könnyebben alakul ki szívrritmuszavaran extra terhelésnek valamikor kitett sportolóknál.

EZT IS OLVASD EL!

IGAZODJ EL A SPORTITALOK VILÁGÁBAN

 

A boltok polcain számtalan különböző sportitallal találkozhatunk. Ha egy-egy edzésen vagy versenyen 60-90 percnél hosszabb ideig futsz, akkor célszerű ezekkel a termékekkel közelebbről is megismerkedned. Milyen előnyökkel jár a sportitalok fogyasztása? Milyen adatokat érdemes megnézni egy termék címkéjén? 

Egy túlerőltetés mentes futóprogramnál azért gondolom, ez az elváltozás nem fenyeget. Mi a határ, milyen mértékű az a futás, ami még ezt a komoly elváltozást nem indukálja?

Kimondottan a több órás, nagyon intenzív futás hathat hosszú távon kedvezőtlenül a szívizomzatra. Az alkalmanként féltől maximum másfél-két óráig terjedő edzések nyilvánvalóan sokkal több egészségügyi jótékony hatással bírnak, mint kárral. Azonban akik sportolás, futás közben ritmuszavar érzésével küzdenek, s ez már befolyásolja a teljesítményüket, mindenképpen menjenek el orvoshoz. Ezt a jelenséget feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert nem tudhatjuk áll-e mögötte szervi baj. Ez lehet akár születési probléma is, nem feltétlenül szerzett elváltozás. Egészséges embernek panaszmentesnek kell lennie sport közben.

Ha a panasz csak sportolás után jelentkezik?

Egyszer-egyszer előfordulhat egy kis szívvel kapcsolatos diszkomfort érzés, főleg ha könnyen megszűnik, ez még nem jelent gondot.

Az elektrolitok pótlása elsődleges ilyenkor. Az elveszített ásványi anyagokat és vizet ugyanis szükséges pótolni, hogy ne alakulhasson dehidratáltság és elektrolit hiány, ami esetleg szintén ritmuszavart provokálhat.

Fontos még a mozgás előtt megfelelően felkészíteni a szervezetet folyadékkal, ez lehet egy nagy pohár frissen facsart narancslé vízzel felöntve, ami már a szükséges nyomelemeket is tartalmazza. Hangsúlyozom azonban, ha gyakran előfordul a ritmustalanság érzés a futással kapcsolatba, feltétlenül ki kell vizsgáltatnia magát kardiológussal. Egy terheléses EKG vizsgálat során megpróbáljuk rekonstruálni a körülményeket. Van egy levezető fázis is, ahol meg tudjuk figyelni a mozgás utáni állapotot is, amikor helyreáll a ritmus. S akkor látjuk, hogy mikor alakul ki esetleg ritmuszavar. Ezek után tudjuk megmondani, hogy van-e ennek jelentősége vagy nincsen, kell-e vele tenni valami vagy nem.

Léteznek olyan szívproblémák, melyek csak a mozgás során jönnek elő?

Így van! Erre különösen az intenzív mozgást végző futóknál, sportolóknál fontos odafigyelni. Akad olyan elváltozás, ami még nyugalomban nem okoz panaszt, de mozgásnál a felszínre jöhet és akár nagy bajt is csinálhat. Abszolút komolyan kell venni!

 

Köszönjük!

Sikeresen feliratkoztál hírlevelünkre!