Fuss a saját utadon! - szerkesztői levél

Fuss a saját utadon! - szerkesztői levél

Hat évvel ezelőtt azzal az elhatározással léptem ki az otthonunk ajtaján, hogy elfutok a tőlünk 1,5 km-re lévő kis erdő széléig és vissza. Szenvedtem, de újrakezdőként tudtam, hogy megéri, és a nehéz hetek után ismét beléphetek egy olyan világba, ahol a testem él, a lelkem szabad, a szellemem nem ismer határokat. Ismét futni kezdtem! 

Lassan futottam, időnként megálltam, belesétáltam.  Alig vártam, hogy elérjem a magam által meghatározott fordítót. Minden szenvedésem ellenére, hazaérve bajnoknak éreztem magam. Tudtam, hogy valami elkezdődött, és hogy innentől kezdve már nincs visszaút. Ott lebegett előttem a cél, hogy ismét képes lehetek 5 kilométert futni - mint régen -, hogy újra átfuthatok a félmaraton célkapuján, és megpróbálkozzak a nagy álommal, a maratonnal. 

Mások vagyunk! Másként éljük az életünket, más a viszonyunk az élet dolgaihoz, így a futáshoz is. Én világ életemben sportoltam, így jól ismertem azt az érzést, amit a mozgás, a teljesítény felett érzett öröm nyújt egy sportolónak. Én így szeretem a futást. Örömmel, célokkal, sikerekkel, a mindennapokba beépítve. 

De lehet másként is szeretni! 

Az évek alatt aztán szépen építkezve elértem a kitűzött célokat, és újakat határoztam meg. Soha nem értem el kiemelkedő eredményeket versenyeken, de a saját életemben feltétlen. 

Az életben szükség van a célokra, kicsikre, nagyokra, hogy mindig tudjuk, miért ébredünk reggel, hogy tudjuk, mit miért teszünk. A futás egy óriási önismereti terápia, ami egyben edzés - talán ezért is ilyen népszerű.  A futások, a versenyek során, számos új barátot, ismerőst szereztem, akik megerősítettek abban, hogy nem őrültség, ha jól érzem magam egy maratoni futás közben, ha épp zuhogó esőben futok vagy ha mondjuk épp egy bokáig érő patakon hasítok keresztül. Mert ők is így éreznek. Rengetegen vagyunk!

A legtöbb futó, egykor nem szerette a futást. Mindenkinek volt legalább egy indoka, hogy miért nem futott, és lett legalább egy, amiért mégis elkezdte. Lehet, hogy most még nem találod azt az okot, ami indulásra sarkall, de semmi gond! Nézelődj, olvasgass az Futásról Nőknek magazin oldalán, például az Inspiráció rovatban, ahol hétköznapi futók mesélnek saját futó élményeikről. Lehet, hogy az egyik sorstársad is épp köztük van. Lehet, hogy épp az egyik történet miatt fog nálad is bekattanni valami, ami miatt elindulsz. 

Ha pedig saját világod meghódítására készülsz, akkor is jó helyen vagy, ha az FN magazin oldalát olvasod!

Szerzőink között egykori olimpikon futó, a jelen idő legsikeresebb ultrafutónői, és számos lelkes amatőr versenyző várja, hogy megossza veled tapasztalatait. Mi úgy hisszük, hogy a legjobb, ha nem csak beszélünk róla. Futó és triatlonos edzőink segítenek neked az indulásban, vagy ha komolyabb céljaid vannak az amatőr versenyzésben. A Róbert Rendelőintézet orvosai pedig azért vannak velünk, hogy a sportolásod valóban egészséges legyen, ne sérülj le, és ha mégis így lenne, tudd kikhez fordulhatsz bizalommal.

Legfőképp pedig azért hoztuk létre ezt az oldalt, hogy te is velünk fuss, a saját tempódban, a saját kedved szerint, a saját utadon!

 

Jó futást!

Németh Györgyi szerkesztő és a Futásról Nőknek magazin szerzői

(Dóri, Zsu, Viki, Ancsúr, Bea, Ursika, Virág, Emese, V. Zsófi, Cs. Zsófi, Andi, edzőink: Andris, Béla, Évi és a Róbert Rendelőintézet orvosai)

 

 

Köszönjük!

Sikeresen feliratkoztál hírlevelünkre!

Varga Violetta
Az én fogyásom - az én futásom

Fogyni nem könnyű, főleg úgy, ha valaki a futás gondolatától is rosszul van. Hogy lesz egy kissé dundi lányból igazi futóbolond?

Motiválj másokat te is!

Írd meg, hogyan kezdtél el futni, küldj versenybeszámolót!