Egyszerűen csak futok Kiss Virág blogja
Írj nekünk

Neked is megvolt az iskolakör?

Forrás: Fortepan

Szerintem az iskolakör nevű kötelező tantervi elemet mindenki ismeri, aki Magyarországon járt vagy jár iskolába. Teljesen mindegy, hol élsz, az iskolakör billogot ütött a testnevelő tanárok tanmenetébe, és állhatatosan mérgezni kezdi az óvodáskorban még javában tomboló elemi futókedvet, hogy aztán az iskolában végérvényesen megutálhassa mindenki ezt a sportot.
 
Nos, nálunk, Tapolcán is megvolt ez a bizonyos kör, az akkori Batsányi János Általános Iskola körül. Sajnos a sulikör egy része épp Tapolca főutcáján ívelt, így apukám, amikor épp arra pöfögött a kék Trabantunkkal, mindig lecsekkolta, hogy is állunk, én és az iskolakör. Nem mondanám, hogy állhatatos futó voltam, és az is hazugság lenne, hogy már ekkoriban nagy ívben tettem a tömeghatásra. Sajnos az az igazság, hogy szimplán engedelmeskedtem az ösztöneimnek és - ahogy apám fogalmazott - inkább korzónak éreztem a pályát, nem rekortánnak. Természetesen halálosan meg voltam sértődve, amikor apám csipkelődve számonkért otthon, hogy miért lazsálok tesiórán.
 
 
 
Most, egy generációváltás után a lányom rója ezt a bizonyos iskola kört - ami Bercsényi Miklós gróf után kapta a keresztséget- az ország másik felében. És sértődötten meséli nap mint nap:
  • hogy büntit kap az, aki 18 percnél többet szán 2 km-re;
  • hogy majd' meghal a nyári napsütésben,
  • hogy "neked, anya fogalmad sincs, milyen kimerítő a 7. órában futni",
  • hogy mekkora baromság ez a futás,
  • hogy egyszerűen nem tudja megérteni, hogy szeretheti valaki a futást,
  • hogy fáj a lába,

...én meg mosolyogva hallgatom,

és apámra gondolok,

ahogy 30 évvel ezelőtt ülünk a konyhai piros sarokpadon, és kis katonákat vág a vágódeszkán kolbászkarikákkal és paradicsommal, amiből nekem is jutott mindig, miközben az iskolakörrel csipkelődik.

Aztán vacsorát csinálok neki, és miközben felvágom a paradicsomot neki úgy, ahogy szereti, nem állom meg, hogy egy kicsit ne froclizzam a tempójával.